Fiatal felnőttségtől egészen a nyugdíjas korig, de
extrémebb helyzetekben még a gyerekeknek is fontos tudatos pénzügyi döntéseket
hozniuk. Ehhez az iskolában a legtöbben semmilyen oktatást, segédeszközt nem
kapnak, így a pénzügyi stratégiáink, a jövedelemmel, vagyonnal, spórolással
kapcsolatos viszonyunkat otthonról hozzuk. Vannak, akikkel leültek a szülei
pénzügyi tudatosságról beszélni, mások online igyekeznek hasznos információkat
gyűjteni. Az viszont általánosan jellemző, hogy sok minden máshoz hasonlóan, a
pénzügyi viselkedésünkben is tudatosság mentesen sokszor megfigyeljük a
környezetünket, és a látott mintákat vesszük át. Például, ha valakinek nagyon
spóroltak egész életében a szülei, akkor hajlamos ezt a viselkedést átvenni
maga is függetlenül attól, hogy milyen az ő anyagi helyzete az előző
generációéhoz képest. Ugyanezen tendencia alapján sokan nem tanulnak meg „bánni
a pénzzel”, mivel otthon a mértéktelen költekezést látják, maguk is ezt
folytatják később annak ellenére, hogy ez ellehetetleníti az anyagi
helyzetüket. Érdemes a gyerekkorban tanultakat és a felnőttkori mintáinkat
átgondolni, hogy jobban a saját helyzetükre tudjunk alakítani tippeket és a
megfelelő szakirodalmat vagy tudást találjuk meg szükség esetén. Az alábbiakban
összegyűjtöttünk olyan jeleket, amik arra figyelmeztetnek, hogy nem kellően
megfontolt, megalapozott pénzügyi döntéseket hozunk. Sorra vesszük, hogy mikre
fontos odafigyelni a pénzügyi stabilitáshoz.
Vörös zászló #1+2: Nem tudod hova, de a teljes fizetésed
elúszik
Rögtön egy kettős problémával kezdünk. Az egyik, hogy nem
tartod számon, mire költesz. Élhetünk boldog tudatlanságban, ahol megvesszük,
ami megtetszik vagy amire éppen szükségünk van anélkül, hogy ezt számon
tartanánk. Ez viszont növeli annak az esélyét, hogy túlköltekezzük magunkat.
Ezt elkerülhetjük azzal, ha legalább a hónap végén megnézzük a
bankszámlakimutatásunkat. Nem kell ehhez a bankba menni, egyszerűen a telefonos
alkalmazásban vagy online felületen végig tudjuk nézni, hogy mire és mennyit
költöttünk abban a hónapban. Ha ennél pontosabb képet szeretnénk kapni a
költéseinkről, sok praktikus alkalmazás van arra, hogy vezessük a kiadásainkat.
Ezeknek az előnye, hogy kategorizálni is tudjuk az egyes költségeket, így ebből
diagrammok és ábrák készülnek, amikor látjuk, hogy milyen arányban költöttünk
élelmiszer vásárlásra, étteremre, lakhatásra, közlekedésre, egyéb fontos
kategóriákra. Ez az áttekintés abban is tud segíteni, hogy csökkentsük ezeket a
kiadásokat.
A másik probléma az, amikor jó jövedelem mellett is a
teljes havi fizetésünk elmegy a kiadásokra, és alig várjuk a következő
fizetésnapot. Természetesen sok az olyan élethelyzet, amikor az alacsony
fizetés éppen csak fedezi a kiadásokat, viszont ez a pont azokra a helyzetekre
vonatkozik, amikor papíron sokkal többre is elég lenne a fizetés, például
megtakarításokra, kulturális és szociális programokra, de mégsem marad meg
ezekre semmi a hónap végén. Ez igencsak felelőtlen költekezésre utal, és
érdemes csökkenteni. Ezt az előző tippel, a kiadásaink számon tartásával tudjuk
menedzselni.
Vörös zászló #3: Lehetőségeken túl terjedő költések
Ennek több lépcsője, formája is lehet. Ide tartozhat az
is, ha teljesen elköltjük az adott hónapban az összes jövedelmünket, de az is,
ha hiteleket veszünk fel, rendszeresen részletfizetésekbe vetjük magunkat annak
érdekében, hogy olyan tárgyakat vásároljunk meg, amikre nincs kifejezetten
szükségünk. Amennyiben több pénzünk van, mint ami az alapvető szükségletek
fedezésére kell, akkor ezt használhatjuk felelősségteljesen, megtakarításokba
tehetjük, gyűjthetjük nagyobb kiadásokra, élményekre, vagy vörös zászlót maga
után vonó költségekre, amik a többletet is teljesen elvesztegetik. Ha
folyamatosan nyomást helyezünk a pénztárcánkra a szükségtelen túlköltekezéssel,
akkor ez mindenképpen egy átgondolást igénylő szokás.
Itt a fontos és praktikus megoldás a havi büdzsé
kidolgozása. Ebben rengeteget segít a kiadások már korábban ismertetett
összefoglalása. Amikor tisztán látjuk, hogy egy adott hónapban mennyi az
elengedhetetlen kiadás, mennyi a kényelmi fizetés, és mik a szükségtelen
elemek, pontosabban meg tudjuk tervezni a következő hónapokra, hogy mire
mennyit szánjunk, mi a saját limitünk. A havi költségvetés kialakítása abban
segít, hogy a szükséges költségekre jusson pénzünk, viszont tudatosan
allokáljunk összeget a megtakarításainkra is, és tudjuk, lássuk, hogy mennyit
tudunk szabadidős tevékenységekre, vágyott, de nem szükséges tárgyakra költeni
anélkül, hogy kifolyna a kezünkből a pénz.
Vörös zászló #4: Részletfizetések zavara
Több olyan szektor és üzlet van, ahol nagyobb összegű
költések esetén lehetőség van részletfizetésre egyszeri kifizetés helyett.
Nagyrészt ezek a részletek végül nagyobb összegé állnak össze, mint az eredeti
ár, viszont természetesen vannak olyan helyzetek, amikor szükséges a drága
termék, és ez az egyetlen mód a beszerzésére. Akkor van probléma, ha nem tudjuk
a részeleteket fizetni, illetve, ha párhuzamosan túl sok ilyen visszafizetési
kötelezettség fut, aminek az összegében és határidejében sem vagyunk biztosak. Nem
meglepő módon itt is a rendszerezés lesz a megoldás. Írhatjuk egy papírra, a
telefonunk jegyzettömbjébe, egy Excel táblázatba, a lényeg, hogy egy felületen
lássuk az összeset összegekkel, határidőkkel együtt, hogy be tudjuk osztani és
tervezni ezeket a kiadásokat. Hosszútávon nyilván segít, hogy a részletfizetős
vásárlásokat is csak megfontoltan tesszük, nem vásárlunk így túl gyakran túl
sokat csak azért, mert a részletek könnyen fizethetőnek tűnnek; akkor
folyamodjunk csak ehhez, amikor valóban szükségünk van a drága termékre.
Vörös zászló #5: Fizetések kihagyása, halogatása
Nem is kell nagyon hosszú távon folytatni ezt a rossz
szokást ahhoz, hogy nehezen leküzdhető adósságba keveredjünk. Ezen fizetések
közé tartoznak az előző pontban tárgyalt részletfizetések, illetve a havonta
jelentkező költségek, mint rezsi, internet, telefonszolgáltatás. Ha ezeket a
számlákat nem fizetjük rendszeresen, akkor a szolgáltató kikapcsolja a
szolgáltatásokat. A visszakapcsoláshoz pedig nem csak a tartozást kell
rendezni, de visszakapcsolási költség is hozzáadódik ehhez. Emiatt fontos, hogy
ezeket a számlákat számon tartsuk, időben befizessük. Azzal megelőzhetjük ennek
az elmaradását, hogy amikor megérkezik a fizetés, ezeket fizetjük be először,
vagy ezekre elkülönítjük a szükséges összeget. Így ez az összeg biztosan nem
megy el más szolgáltatásokra, mellőzhető kiadásokra.
Vörös zászló #6: Biztonsági háló hiánya
Több elem is esik ezen kategória alá. Egyrészt, amikor
már pénzügyileg stabil helyzetben tudjuk magunkat, érdemes a nyugdíjas éveinkre
előre készülni. Vannak nyugdíjpénztárak, befektetési lehetőségek, ahol
leköthetünk magunknak olyan pénzt, amire nincs szükségünk az adott pillanatban,
de a nyugdíjas korunkat egy kicsivel könnyebbé, kellemesebbé tudják tenni.
A hosszútávú biztonság kiépítése mellett fontos a
pillanatnyi, közvetlenebb biztonságra is tervezni. Bármikor történhet egy
váratlan esemény, ami nagy pénzügyi kiadást von magával. Ezekre felkészülendő
fontos építeni olyan biztonsági hálót, amit szigorúan csak vészhelyzetekre
tartunk fent, nem nyúlunk hozzá nem sürgős esetekben. Ilyen esemény lehet egy
munkahelyi elbocsájtás, autóbaleset, ami új jármű beszerzését hozza magával,
betegség, valamilyen háztartási eszköz meghibásodása, nagyon széles a skála.
Így pénzügyi és mentális biztonságot, nyugalmat nyújt az, ha van egy olyan
megtakarításunk, amihez az ilyen helyzetekben fordulni tudunk. Ennek a
felépítését kezdhetjük kis lépésekben, amiken keresztül fokozatosan egy havi
lakbér, több havi alapszükségletek fedezésére elegendő összeg gyűlik össze.
Vörös zászló #7: Rossz döntéshozatali stratégiák
Általában nehéz nagyobb pénzügyi döntéseket meghozni,
hiszen tudjuk, hogy ez jelentősen befolyásolja az életünket a későbbiekben, így
gyakran igyekszünk a döntéshelyeteket elkerülni. Bármennyire nehéz is, időnként
mégiscsak meg kell ezekkel küzdeni, és fontos, hogy jó tegyük. Vörös zászló
például, ha a döntést stresszes helyzetben kell meghoznunk. Ha nincs elég időnk
a döntést és annak potenciális következményeit, a lehetőségeket átgondolni,
nagyobb az esélye, hogy rossz, hosszú távon rejtett költségekkel járó döntést
hozzuk. Ezért, ha tehetjük, hagyjunk időt a kérdés körül járására mielőtt
rámondjuk az áment.
Amikor egy lehetőség, legyen szó árról vagy
befektetésről, túl jónak tűnik, hogy igaz legyen, mindenképpen álljunk meg egy
pillanatra ezt átgondolni! Lehetnek ezek egyértelmű online csalások, átverések,
de az is előfordul, hogy a bank kínál olyan kölcsönöket, amik a felszínen jól
hangoznak, de hosszú távon nem megfelelőek az anyagi helyzetünkre. Amikor a
megérzésünk, ami tapasztalatokon és tudáson alapul, azt súgja, hogy túl jónak
hangzik a lehetőség, gyanakodjunk és járjunk kicsit jobban utána inkább, mint,
hogy később fizessük meg az árát.
Döntéshelyzetben, ahogy már említettük, elengedhetetlen
mérlegelni a következményeket. Ha egy lehetőség csak akkor tűnik jó döntésnek,
akkor lesznek jók a következmények, ha minden tökéletesen alakul, akkor az nem
egy megfelelő döntés. Amikor a pénzügyeinket intézzük, muszáj kalkulálni a
potenciális veszélyekkel, azzal, hogy nem alakul a világban minden tökéletesen.
Szükséges helyet, teret hagyni egy potenciális akadálynak, fennakadásnak is a
tervben és döntésben.
Vörös zászló #8: Kölcsönzés
Vitathatatlan, hogy nem a megfelelő módon kezeljük
pénzügyeinket, ha rendszeresen barátoktól, családtagoktól, ismerősöktől kell
kölcsönkérnünk. Hosszú távon ez ronthat
a viszonyon is, hiszen a másik fél fejében benne lesz a gondolat, hogy csak
azért tartjuk a kapcsolatot, azért vesszük fel velük a kapcsolatot, hogy
kölcsönt kérjünk. Ezen kívül pedig amíg vissza nem fizetjük a pénzt, az fog
rólunk eszükbe jutni, hogy mennyivel tartozunk, vajon azt mikor vagy egyáltalán
visszafizetjük-e. Természetesen bármikor kialakulhat egy váratlan
szükséghelyzet, amit a saját biztonsági hálónk nem tud fedezni, és ilyenkor más
ismerőseinkhez kell fordulnunk, viszont ennek a rendszeressége rontja meg a
viszonyt és jelzi magunknak is, hogy nem jól költjük a pénzünket, ha a
szükségletekre mástól kell kérnünk.
A saját pénzügyi helyzetünkhöz és viselkedésünkhöz
kapcsolódóan érdemes a környezetünk, főként a párunk viselkedését, szokásait is
számításba venni. Amennyire nehezek a pénzügyi kérdések már csak saját magunk
vonatkozásában is, annyira fontos, hogy a másikkal is tisztában legyünk. Sok
konfliktusnak lehet az alapja, ha a pénzügyekhez való hozzáállásunk nagyban
eltér, a prioritások, spórolás vagy költekezés egyensúlya nagyon eltér, így
érdemes ezekkel tisztában lenni ezen konfliktusok megelőzése vagy rájuk való
felkészülés érdekében.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a tervezés és
tudatosság a megoldás ezekre a figyelmeztetésként lengedező vörös zászlókra.
Amikor tisztában vagyunk a bevételeinkkel, a kiadásaikkal, ezeknek az
egyensúlyával, akkor tudunk erre az alapra építeni, kialakítani a saját
biztonsági hálónkat, ami szükség esetén elkaphat. Mentálisan is jobbat tesz, ha
biztonságban tudhatjuk magunkat, hiszen így egy-egy váratlan kiadástól sem kell
azt éreznünk, hogy az eladósodás peremére sodródunk, és nyugodtabban tudunk nagyobb
pénzügyi döntéseket is meghozni, hiszen pontosan látjuk, hogy milyen az anyagi
helyzetünk, és tudhatjuk, hogy biztonságban leszünk még akkor is, ha nem alakul
minden tényező tökéletesen.
források: www.money.usnews.com, www.nationaldebtrelief.com, www.linkedin.com, www.cnbc.com
képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com
